Település:
Budapest, 13. kerület


Az Árpád-házi Szent-Margit Templom


Budapest egyik legnagyobb templomában gyónási és szentimádási lehetőség is van.

Az Árpád-házi Szent Margit-templom, hétköznapi használatban Szent Margit-templom Budapest XIII. kerületében, Újlipótvárosban, a Szent Margit téren (korábban Lehel tér) áll.

A templomot 1933. október 15-én szentelték fel, Árpád-házi Margit szentté avatása után, 1944-ben pedig fel is vette az ő nevét.

A Szent Margit-templom Budapest legnagyobb temploma, mindennapos gyónási és szentimádási lehetőség is van az érdeklődők számára.

A templom 2017. október 1. óta egész nap nyitva áll a hívek és a látogatók előtt.

1919-ben Lipótváros külső területein katolikus által jött létre a Kápolnaegyesület. A hívek kezdetben lakásokban jelentek meg igehirdetéseken és később ebből a szerveződésből jött létre a Lipótváros II. Egyházközösség, 1920-ban. Ennek élére Zaymus Gyulát nevezték ki. Akkoriban a Pannónia utcai elemi iskola tornatermében tartották meg a vasárnapi miséket, s Zaymus Gyula közbenjárásának köszönhetően az iskola alagsorában rendeztek be egy kápolnát.

Hamarosan a kápolnában keresztelhettek és házasságot is köthettek. Így tehát megkezdődött a karitatív munka és kultúrális programokat is szerveztek. Előadásokat rendeztek, a programok közé pedig filmvetítések is kerültek.


Árpád-házi Szent Margit templom; Rózsaablak, a fotó forrása: Thaler Tamás / wikipedia


1923-ban Római Katholikus Plébánia néven önálló plébániai rangot kapott az egyházközség, s ez a név hamarosan Boldog Margittá változott. Az új plébánia elkezdett pénzt gyűjteni egy saját templomra.

Hosszú adománygyűjtés és szervezési nehézségek után 1931-ben megkezdődött az építkezés a Ferdinánd téri telken, amit a főváros adományozott az egyháznak.

1933. október 15-én Serédi Jusztinián hercegprímás felszentelte az elkészült templomot, önálló plébániát azonban nem tudott építeni az egyházközség, a Tisza, a Vág, a Thurzó utcában, később a Váci úton voltak a plébánosi és kápláni lakások, valamint a plébánia irodája is.


Árpád-házi Szent Margit templom; Mellékoltár, a fotó forrása: Thaler Tamás / wikipedia


Möller István építész a zsámbéki romtemplomról mintázott tervei alapján építette fel Wihart Ferenc építőmester a 918 négyzetméteres alapterületű templomot. A templomépítési költség egymillió magyar pengőbe került, s ezt adományozók segítségével tudták kifizetni, de ahhoz, hogy megfelelő díszítés és a belső tér is ki legyen alakítva még kellett tíz év, ez alatt gyűjtöttek össze akkora összeget, amiből meg tudták valósítani a terveket.


Az Árpád-házi Szent Margit templom belülről, a fotó forrása: Thaler Tamás


A plébániát 2017. augusztus 1. óta dr. Monostori László esperes, plébániai kormányzó vezeti.

A templom 2017. október 1. óta bárki számára egész nap ingyenesen nyitva áll.

 

Ki volt Árpád-házi Szent Margit?

Árpád-házi Szent Margit IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, Árpád-házi Boldog Erzsébet nagynénje.

IV. Béla a tatárjárás alatt fogadalmat tett arra, hogy születendő gyermekét az egyháznak ajánlja fel, ha sikerül életben maradniuk. Miután elvesztette a muhi csatát, IV. Béla a feleségével, Laszkarisz Mária bizánci hercegnővel együtt Dalmáciába menekült. Ott, 1242. január 27-én, Klissza várában született meg Margit leányuk, akit szülei felajánlottak Magyarország megmentéséért, a király ígéretéhez híven.

Margit először a veszprémi kolostorba került, majd a király felépítette a szigeten a domonkosok apácakolostorát. Ennek megfelelően a királylány hároméves korában a domonkos apácákhoz került, 12 apáca mellé. A Boldogasszony zárda a középkorban a sziget legfontosabb intézménye volt és az ország leggazdagabb apácakolostora. A területén kialakított romkert pedig az egyik legjelentősebb középkori szerzetesi emlékcsoport.

Fogadalmát Margit itt tette le, 1254-ben. Később két alkalommal is lehetősége lett volna arra, hogy férjhez menjen, II. Ottokár cseh király és a lengyel király is házassági ajánlatot tett neki, ő azonban mindkettőt elutasította.

A keresztények szemében ő az önfegyelmezés és a szeretet példaképe. A legalacsonyabb rendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt. Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte. Gyakran kínozta magát korbácsolással is. Egy legenda szerint jövendőmondó képességgel is rendelkezett. 1270. január 18-án halt meg a Margit-szigeti kolostorban. Ravatalát 1271 körül Albert és Péter lombardiai szobrászok faragták meg vörös, egyes részeit pedig fehér márványból.

Boldoggá avatása már 1276-ban megtörtént, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni. XII. Piusz pápa 1943-ban avatta szentté, mégpedig atyjának húga, Magyarországi Szent Erzsébet ünnepnapján, november 19-én.


Árpád-házi Szent Margit halála; forrás: Molnár József, 1857 / wikipedia


Szent Margit halála után  “csodák és gyógyulások egész sora következett be. Feljegyezték, hogy a halott királylány arcbőre szépségesen felragyogott, rózsás pír jelent meg rajta. Szeme körül arany félkörívek csillogtak, teste pedig édes illatot árasztott. Holtteste halála után három hétig nem indult oszlásnak.

Sírhelyét betegek tömege kereste fel, és imádkozott Margit közbenjárásáért. Egyesek kínzó fogfájásukból, mások csillapíthatatlan lázukból nyertek gyógyulást. IV. László király is életveszélyes lázból épült fel, midőn Margit segítségéért esedezett. A király szinte azonnal jobban lett. Az Árpád-ház más tagjai is Margithoz fordultak bajaikban.


Árpád-házi Szent Margit; fotó: Ismeretlen / wikipedia


Az uralkodó dinasztián kívül rengeteg szegény is felkereste Margit sírhelyét. Vak koldusok, süketek, bénák, leprások egész sora gyógyult meg a szent helyen. Még a pogány kunok közül is jó néhányan megtértek, látva a Margithoz köthető csodákat. Egy Zerte nevű kun harcos, akinek lova fél szemére megvakult, hallott az Árpád-házi királylány csodatetteiről. Úgy döntött, fohászkodni fog a szenthez, és ha lova visszanyeri a szeme világát, egész családjával együtt keresztény hitre tér.

A legérdekesebb történetek kétségtelenül azok, amelyek szerint Margit könyörgésére még a halottak is feltámadnak. Egy ízben kútba fulladt lány kelt életre, máskor pedig leomló ház által maga alá temetett kisfiú.

Margit saját halálát is előre megérezte. Az egyik testvér siratásánál megmondta a rend főnökasszonyának, hogy ő lesz a kolostor következő halottja. Így is lett, hiszen nem sokkal később megbetegedett és távozott az élők sorából.”

 

 

Forrás:

Szöveg: Wikipedia

Templomi képek: Thaler Tamás

 

 

 

 

Weblapok webáruháza ajánló

További webáruházi ajánlatok »

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »